Hát lehet stílusosabban újraindítani egy blogot, mint egy méltán halhatatlan klasszikusra való frappáns utalással? Amúgy lehetne, de a lényegen ez nem változtat. Négy évnyi szünet után újraindul a verbális terrorizmus elleni harc, noha nem igazán történt semmi 9/11-szerűség, hacsak a pop R'n'B hányingerkeltő burjánzását nem vesszük annak. Azt viszont biztosan kijelenthetjük, hogy érdemi változás sem a zenék minőségében, sem a füleink ellen irányuló offenzívában nem mutatkozott. Miért van az, hogy ismerem az összes rohadt Rihanna nótát, pedig jómagam sosem nyomtam meg a "play" gombot?
Újra fegyvert ragadok hát, ezúttal nem egyedül. Szerzőtársam, e-unclesam zeneileg igen képzett, vájt fülű antiterrorista, akivel tűzpárt alkotva végleg leszámolunk a gaz ellenséggel.